Ígéretemhez híven jöjjön az alapokat bemutató sorozat harmadik eleme: a vásárlók és a cégek indíttatási után ma összefoglalom, hogy miért és hogyan vesznek részt a közösségi vásárlás folyamatában a közvetítő vállalkozások, online oldalak.


  

Az emberek imádnak a "média" meg "médium" szavakkal dobálózni, bár sokszor nem is tudják pontosan, hogy mit is jelent ez a szó (arról most inkább ne nyissunk vitát, hogy hogyan szokás többesszámban használni, mert az egy teljesen külön, hovatovább meddő fecsegés lenne). A szó eredendően közvetítő személyt, eszközt vagy közeget jelent - a köznyelvben használják a szellemidézőn át a különböző halmazállapotú fizikai tereken keresztül az elektronikus vagy éppen print sajtó elemeire egyaránt.

A közösségi vásárlási oldalak alapvető feladata pont egy ilyen közvetítő szerep betöltése. Ezek a cégek kötik össze a felhasználókat az eladókkal és ők azok, akik a civil szerveződések válláról leveszik azt a terhet, hogy egy-egy kedvezőbb ajánlatot kiharcoljanak. Az eszköztáruk ha nem is szélesebb, de jóval hatékonyabb, mint a csoporttá szerveződött fogyasztóké. Egy alulról szerveződött kezdeményezés mindössze annyit tud ajánlani az eladó cégnek, hogy megvásárolnak egy nagyobb mennyiségű készletet, feltéve, hogy azt a normál árnál kedvezőbb feltételekkel vehetik meg. Ezzel szemben a közösségi vásárlási oldalak üzemeltetői sokkal nagyobb közönséget szólítanak meg és ismertséget építenek azzal, hogy reklámozzák a céget.

Hogy mindez hol térül meg a közvetítőnek? Egyszerű, az úgynevezett win-win-win modellt alkalmazva viszonylag alacsony ráfordítással extraprofitot termel. A win-win-win (vagy nyer-nyer-nyer) felállás a játékelméletben használt fogolydilemma egyik lehetséges végkimenetelének kibővített formája. A dilemma tulajdonképpen egy szituációs játék, eredendően két szereplővel: egy-egy frissen rács mögé került fogolyról van szó, akik egyaránt tudnak valamilyen terhelő információt a másikról. A probléma abból fakad, hogy mindkét félnek felajánlják, hogy valljon a másik ellen, így a korábban kiszabott büntetést lerövidítik, vagy teljes mértékben elengedik. A két rab egymástól elzárva kapja ezt a lehetőséget, ami négyféle végkimenetelt eredményezhet, ezt a lenti ábra szemlélteti:

 -1. rab vallomást tesz1. rab hallgat
2. rab vallomást teszMindketten kapnak enyhítést, de csak kis mértékben2. rab szabad lesz, 1. rab maximális büntetést kap
2. rab hallgat1. rab szabad lesz, 2. rab maximális büntetést kapMindketten szabadok

 

Világosan látszik, hogy a legjobban abban az esetben járnak, ha mindketten - bizalmat szavazva a másiknak - hallgatnak. Ez az úgynevezett nyer-nyer végkimenetel. 

A közösségi vásárlás ezt a felállást bővíti ki egy harmadik játékossal:

  • vevő-közvetítő: a vásárló megbízik a közösségi vásárlási oldalban, hiszen előre kifizet egy szolgáltatást
  • vevő-cég: a vevő megbízik a cégben, hogy az elvárható legmagasabb minőségű szolgáltatást kapja majd
  • cég-közvetítő: a cég megbízik a közösségi vásárlási oldalban, hogy az elvárható legjobb minőségben folytatja majd a reklámszolgáltatást
  • közvetítő-cég: a közösségi vásárlási oldal üzemeltetője megbízik a cégben, hogy az elvárható legmagasabb minőségben szolgálja ki a vevőket
  • közvetítő-vevő: a közvetítő megbízik a vevőben, hogy az időben teljesíti a fizetési kötelezettségét és a szabályoknak megfelelően él az akcióval
  • cég-vevő: a közvetítő megbízik a vevőben, hogy ténylegesen teljesíti a fizetési kötelezettségét és a szabályoknak megfelelően él az akcióval

A nyer-nyer-nyer felállás megvalósulása egyszerű szavakkal leírva így néz ki: a vevő örül, mert olcsóbban megkapott valamit; a cég örül, mert olcsó reklámeszközt kapott, ami új vevőkört épít; a közvetítő örül, mert a sikeres kampány után, viszonylag alacsony ráfordítással profitra tett szert.

Végül már csak egy kérdés maradt, hogy a fentieken túl miért éri meg egy befektetőnek pont egy közösségi vásárlásra szakosodott oldalt nyitnia?

1. a közösségi vásárlás nem webshop, nem kell hozzá se csomagpont, se raktárkészlet, így nem kell az induláshoz óriási tőke

2. a cégnek - a hatékony kommunikáción túl - csak arra kell csak figyelnie, hogy a közvetített szolgáltatás minél vonzóbb legyen és minél jobb áron lehessen megvenni, mivel bevételt csak úgy jut, hogy az eladott kuponok után jutalékot kap.

3. viszonylag alacsony ráfordítással jár: elsősorban mint marketing cég működik, tehát termelést nem folytat, nincs nyersanyag igénye, gyártósora, stb. Bázisa nem feltétlenül fizikai, a teljes működés megoldható egy virtuális irodával is

4. a sikeres közvetítő önmagában vonzó a potenciális partnerek számára: a közösségi vásárlás mint szolgáltatás egy idő után képes önmagát eladni, "önjáróvá" válhat, egy kisebb értékesítő csapat is hatékonyan kézben tudja tartani az eladásokat (sales-ből accounting)

5. a partnereknél előszűrést végez, igyekszik csak magas minőségű szolgáltatásokat kínálni, amelyek így önmaguktól a prémium kategória felé tolják a közvetítő pozícióját - és ki ne szeretné, hogy a cégét automatikusan a legfelsőbb réteghez sorolják? :)


 

Úgy gondolom, hogy ezek azok az alapvető információk, amit a három szereplőről - vevő, cégek és közvetítők - mindenképpen tudnunk kell ahhoz, hogy a modellt pontosan megértsük.

Címkék: média vásárlás internet online fogyasztás közösségi közösségi oldal közvetítő közösségi vásárlás érdekazonosság tömeges fogyasztás

A bejegyzés trackback címe:

https://kozossegivasarlas-online.blog.hu/api/trackback/id/tr752743760

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.