Tegnap igyekeztem érhető formába önteni, hogy mit is jelent a vevők szempontjából a közösségi vásárlást mozgató érdekazonosság és tömeges fogyasztás. A bejegyzés végén összefoglaltam, hogy miért éri meg a vásárlónak igénybe venni egy ilyen szolgáltatást - most lássuk, hogy mi a pláne ebben a cégeknek!


 

Egy korábbi vezetőm mindig, mikor összeállítottuk a végrehajtandó feladatok listáját, azt mondta, hogy azt a feladatot kell előre venni, amelyik bevételt hoz. Lényegtelen, hogy az mennyire jelentéktelen vagy unalmas, "nem-szeretem" feladat, azzal kell kezdeni, mert a vállalkozást nem egyéb, mint a profit tartja életben.

A cégek lételeme tehát az eladás - lehet akármilyen szép és kreatív egy marketing-kampány, jó a termék vagy szolgáltatás, okos-ügyes a vezetés és a csapat: ha nem működik az értékesítés, akkor lehúzhatjuk a rolót. Természetesen a megfelelő munkaerő és kommunikáció elengedhetetlen a sikerhez, tehát korántsem jelentéktelen sem a HR, sem a marketing feladata. Viszont míg az előbbi egyértelműen értékteremtő, a utóbbi  kettő hatékonyságnövelő szerepet tölt be. 

Az eladási kényszer miatt a vállalkozások igyekeznek a lehető legjobban felpörgetni az  egyes eladások hatékonyságát, a támogató osztályok segítségével. Az emberi erőforrás oldalról megfelelő hozzáállással és szorgalommal rendelkező munkaerő a hozzájárulás. A marketing csapat azon dolgozik, hogy megismertesse a terméket vagy szolgáltatást a célközönséggel, akik így akár az értékesítők közbenjárása nélkül is fogyasztókká válhatnak. Az ismertségen túl a tevékenységük a minél erősebb bizalom kiépítését is célozza.

Ahogy arról legutóbb írtam, az eladó fél egyes esetekben hajlandó az eredeti árnál kedvezőbb ajánlattal élni. Ha bent ragadó készletei vannak vagy ha alacsony az érdeklődés egy árcsökkentés vagy darabszámra vonatkozó akció mindig megmozgat egy olyan réteget, amelynek tagjai egyéb esetben nagy valószínűség szerint nem vásárolnának.

De miért érdemes egy cégnek megbízni egy közösségi vásárlásra szakosodott oldalt, ha ilyen akción töri a fejét?

1. az ilyen cégek magas eléréssel bírnak, akár többszázezerre is rúghat a hírlevél-feliratkozóik száma!

2. a partnernek nem kell külön microsite-okat vagy landing page-eket gyártatniuk az akció kedvéért és komoly költségektől kímélik meg magukat azzal, hogy nem kell reklámra költeniük, hiszen ezt is a közvetítő, közösségi vásárlási társaság biztosítja

3. nem vállalnak kockázatot, ugyanis ha az ajánlatuk nem lesz érvényes (nem jön össze egy minimális vásárlószám), akkor semmilyen költséget nem számol fel nekik az oldal üzemeltetője

4. olcsó reklámeszközt kapnak, ami amellett - szemben a hagyományos marketing eszközökkel - hogy ismertséget és bizalmat épít, még biztos bevételt is hoz

5. új vevőközönség alakulhat ki az akció nyomán, mert a hirdetések olyan tömegeket szólíthatnak meg, amelyek számára az adott vállalkozás és annak szolgáltatásai, termékei korábban ismeretlenek voltak

6. hosszú távon magas a megtérülés, mert az olcsó kipróbálási lehetőség olyan új vevőket hozhat, akik az akció lejárta után visszatérő fogyasztók lesznek 


 

Következő bejegyzésemben - amely lehet, hogy csak a hosszú hétvége után lesz esedékes - arról fogok írni, hogy a történet harmadik szereplője, a közösségi vásárlói oldalak, mint a Bónusz Brigád, a City Brands, a City Days, a Kupon Világ, a Napi Tipp, a Tsoonami vagy a VeddVelem hogyan, milyen elven működnek és miként teljesítik be a másik két fél igényeit.

Címkék: akció cég eladó bizalom közösségi oldal ismertség bónusz brigád veddvelem tsoonami napi tipp kupon vilag érdekazonosság tömeges fogyasztás city days city brands

A bejegyzés trackback címe:

https://kozossegivasarlas-online.blog.hu/api/trackback/id/tr742728643

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.