A közösségi vásárlás kulcsszavai az érdekazonosság és a tömeges fogyasztás.

A következő néhány bejegyzésben azt fogom bemutatni, lehetőleg a legegyszerűbben leírva, hogy miért is éri meg ez az egész egyrészt a vevőknek, másrészt a cégeknek, harmadrészt pedig a vásárlást lehetővé tevő oldalnak. Kezdjük a legtöbb szereplővel bíró csoporttal, a vásárlókkal!


 

"1 polo öccá', 3 polo eze', sok polo nagyon occó!" Valószínűleg mindenkinek ismerős ez a mondat, aki járt már kínai (koreai, vietnámi, maláj, akármilyen) piacon. Az eladó hajlandó megdöbbentően olcsó áron is elsütni a cuccait, feltéve, hogy sokat viszünk belőle. Ennek oka, hogy a termék gyakorlatilag végtelen mennyiségben áll a rendelkezésére, óriási raktárkészletei vannak, amitől értelemszerűen szabadulni akar, hiszen áll benne a pénze. Annak a magyarázata, hogy a több darab vásárlása kedvezőbb áron is működik, egészen egyszerű: már-már pofátlan árréssel dolgozik, fillérekért szerzi be az árut, így a legalacsonyabb kialkudott áron is messze megéri odaadni az adott terméket - csak akkor vigyen belőle az ember sokat.

Ennél persze bonyolultabb, hogy egy szolgáltató cég (zömmel ilyeneket találni az közösségi vásárlási oldalak hirdetői között) miért választja ezt a hirdetési-értékesítési formát és miért éri meg neki, de erről majd a következő posztban fogok írni.

Visszakanyarodva a vevőkhöz: úgy gondolom, hogy kijelenthetjük, hogy mindannyian szeretünk jó áron vásárolni és a lehető legtöbbet kapni, a lehető legalacsonyabb árért. Hogy ezt elérjük, hajlandóak vagyunk az adott dologból akár szükségtelenül sokat is megvenni, ha az ár így kedvezőbb. Ha felülről szerveződve - az eladó részéről - létrejön egy ilyen lehetőség, de csak egy termékre van szükségünk az alacsony ár elelnére is, akkor megpróbálunk egy barátot vagy ismerőst bevonni, aki ugyancsak gondolkodik a vásárláson, érdekei azonosak a miénkkel.

Ebből születnek meg a társas vagy (nagyobb számú vásárlás esetén) csoportos vásárlások. Az érdekazonosságból kifolyólag tömeges fogyasztásba kezdünk. 

A folyamat fordítva is működik, alulról - a vásárlók irányából - szerveződve. Érdekazonosság esetén csoportok szerveződhetnek, amelyek jelezve a szolgáltató számára a tömeges igényüket, komoly eredményeket érhetnek. Egy példa: az új bevásárlóközpont elveszi a korábbi parkolóhelyket/játszótereket, így a környező, azonos érdekek mentén összeszerveződő lakóközösség közösen próbálja érvényesíti érdekeit, tömeges nyomást gyakorolva az intézményre. Ilyen, nagy számú résztvevőt magába foglaló kezdeményezés lehet egy bojkott is, ahogy egy, a jobb szolgáltatásért vagy olcsóbb árért induló összefogás is.

A közösségi vásárlás - és az erre szakosodott vállalkozások - itt lépnek be a képbe. Lássuk, hogy mit profitálnak ebből a vevők:

1. az ilyen cégek ellenőrzött minőségű termékeket és szolgáltatásokat kínálnak

2. eleve csökkentett az ár, így ezért az egyéneknek nem kell síkra szállniuk

3. az oldal teret biztosít, platformot teremt a lehető legegyszerűbb és ma a leggyorsabbnak tekinthető összefogásra - ad egy nyílt, ingyenes online felületet

4. rajtuk keresztül megismerhetünk több száz (több ezer?) új helyet és új szolgáltatást, amelyekről az oldal nélkül talán soha nem is hallottunk volna 


 

Holnap igyekszem hasonló felépítéssel bemutatni, hogy ugyan ez a platform milyen lehetőségekkel kecsegtet a cégek számára.

Címkék: média vásárlás internet online fogyasztás vevő vásárló közösségi közösségi vásárlás érdekazonosság tömeges fogyasztás

A bejegyzés trackback címe:

https://kozossegivasarlas-online.blog.hu/api/trackback/id/tr1002728323

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.